Nem kell félni: így zajlik az orvosi kivizsgálás

Az érszűkület kivizsgálása az orvos és a beteg közötti beszélgetéssel kezdődik, amire akár felkészülten is érkezhet a páciens, ha előzetesen felméri a tüneteit.

Mielőtt a szakorvossal találkoznánk, laborvizsgálatokra van szükség. Az érszűkület legfőbb rizikótényezőinek felméréséhez, a koleszterin-, triglicerid-, vércukorszint-meghatározáshoz minden esetben vérvizsgálatot végeztetnek.  Vizeletvizsgálat alapján kizárhatók az érszűkületre hajlamosító vesebetegségek.

Az érszűkület vizsgálata anamnézissel kezdődik, azaz olyan beszélgetéssel, melynek során a kezelőorvos feltérképezheti a korábbi betegségeket, a családi halmozódást, képet kaphat a páciens életmódjáról, szokásairól, foglalkozásáról és aktuális panaszairól.

Ezt követik a fizikai vizsgálatok, melyek segítségével megállapítható, hogy milyen mértékű az érszűkület, mely ereket érinti, illetve hogy milyen kockázati tényezőkkel kell számolni a továbbiakban.  Az érszűkület-vizsgálatot mindkét lábon elvégzik.

A legalapvetőbb módszer a vérnyomásmérés, melynek során az orvos kitapintja a pulzust a comb- és a térdhajlatban, megméri a vérnyomást a boka fölött és a felkaron, fekvő helyzetben. A két érték közötti különbség (boka–kar index) egyenesen arányos az érszűkület súlyosságával.

További vizsgálatok végezhetők ultrahangos áramlásvizsgáló segítségével (Doppler-vizsgálat), oszcillometriás módszerrel a felkaron regisztrált pulzusnyomásgörbék elemzése alapján (arteriográf), valamint röntgenkészülékkel az erekben lerakódott mész, a szűkület pontos helyének kimutatásához. Szükség lehet érfestésre, nyaki, hasi ultrahang-vizsgálatra is, valamint kardiológiai kivizsgálásra terheléses EKG-val. A belső szervek állapotáról a CT és az MRI adhat még pontosabb képet.

Iratkozzon fel 5 nap 5 lépés programunkra!

Az időben megkezdett kezelés segíthet elkerülni a járásképesség elvesztését és az érszűkület egyéb súlyos következményeit.