Nem fáj a lábam, ha gyalogolok – akkor nincs is érszűkületem?

A lábfájás hiánya nem jelenti az érszűkület hiányát! Megesik, hogy csak azért nem derül fény az érszűkület meglétére, mert nem gyalogolunk eleget ahhoz, hogy jelentkezzen a fájdalom.

A cukorbetegeknek, dohányzóknak , 45 év fölöttieknek, a túlsúllyal küzdőknek, a magas vérzsír- és húgysavszinttel, vesefunkció-eltérésekkel élőknek, a mozgásszegény életmódot  folytatóknak, illetve azoknak, akiknek a családjában már előfordult hasonló probléma, panaszmentesség esetén is ajánlott rendszeres orvosi ellenőrzésre járniuk.

Esetenként egyszerűen azért nem derül ki valakiről, hogy érszűkületes, mert keveset gyalogol, nemigen tesz meg egyszerre 150-200 métert, és így jó ideig a terheléses tünetei sem jelentkeznek. Amennyiben a járás nehezítetté válik, a járástávolság csökken, és ezek miatt a beteg nem tudja zavartalanul élni mindennapjait, keringésjavító, értágító készítményeket  is felírhat a szakorvos.

Előbb-utóbb azonban már rövidebb távú gyalogos helyváltoztatás, vagy más kisebb erőfeszítés esetén is felléphet a kínzó, görcsös, pihentetésre megszűnő comb- vagy lábikrafájdalom, majd nyugalmi helyzetben, például az éjszakai pihenés során is számolni kell vele.

Mindemellett hideg végtag, körömtöredezés, száraz, esetleg elszíneződött (sápadt, fehér vagy épp kékes) bőr jelezheti, hogy a vérkeringés nem megfelelő.

Az érszűkület fekélyt, valamint további, akár életveszélyes keringési problémákat is okozhat – ám a betegség e szakaszának kialakulását mindenképp érdemes megelőzni.

Iratkozzon fel 5 nap 5 lépés programunkra!

Az időben megkezdett kezelés segíthet elkerülni a járásképesség elvesztését és az érszűkület egyéb súlyos következményeit.