Ez történik az értágítás és az érsebészeti műtét során

Érszűkület esetén a részben vagy teljesen elzáródott ereket különböző értágító eljárásoknak vetik alá, illetve például kis fémeszköz (stent), műér, saját véna segítségével biztosíthatják a megfelelő keringést.

Az értágítás és a sebészi kezelés is része lehet a megelőzést, szűrést, kezelést magában foglaló folyamatnak: az angiológiai ellátásnak.

Érszűkület esetén szokásos eljárásnak számít a helyi érzéstelenítéssel végzett ballonos tágítás (PTA), melynek lényege, hogy az érbe vezetetett katéter segítségével kis, felfújható ballont juttatnak a szűkülethez, és azzal a lerakódást az ér falához préselik, miáltal az érszűkület jelentősen csökken.

Ha a tágítandó ér már teljesen elzáródott, akkor először a katéter vezetődrótját fúrják át az eret elzáró anyagon (újabban már lézerrel is elvégezhető ez a lépés), helyet biztosítva a ballonnak. A kitágított érszakaszba apró fémeszköz (stent)  is kerülhet, ami megakadályozza a visszaszűkülést.

Emellett a beteg érszakasz műtéti tisztítására, illetve eltávolítására is sor kerülhet; az eltávolított részt műérrel vagy saját vénával pótolják. Áthidaló érműtét esetén a beteg artéria a helyén marad, de az elzárt szakasz elé és mögé saját vénát vagy műeret építenek be.

A műtéti beavatkozások minden esetben többnapos kórházi kezelést és hosszabban tartó rehabilitációt igényelnek, ezért érdemes figyelni a kezelőorvos tanácsaira, betartani a gyógyszerszedés szabályait és odafigyelni a megelőzésre, az esetleges nem megszokott lábfájdalmakra.

Iratkozzon fel 5 nap 5 lépés programunkra!

Az időben megkezdett kezelés segíthet elkerülni a járásképesség elvesztését és az érszűkület egyéb súlyos következményeit.